Rövid napok.

Már megint úgy érzem, minden nap rövidebb. nem azért, mert hamar sötétedik, hanem egyre gyorsabban halad az idő, ahogy öregszünk.

Persze még nem vagyok annyira öreg, de elgondolkozom sokszor, hogy van akinek már annyira szaladnak a napok, hogy fel se kel az ágyból, mert úgy is mindjárt este lesz. Na ekkor következik be, amikor már élni se akar tovább azért , hogy csak feküdjön az ágyba, nem érdemes.

Így halt meg sok éve, szeretett anyósom. Egyedül maradt, és nem akart élni tovább.

Évek óta a Karácsonyfával vagyok így. Mindíg nehezen szedem le, mert úgy is mindjárt megint díszíteni kell. Amikor kirepülnek a gyerekek a családi fészekből, minden megváltozik. Hiába töltik itthon a Karácsonyt, az már nem olyan, mint amikor napokig ki se dugtuk az orrunkat a lakásból, csak játszottunk és szeretgettük egymást.

Mindíg nagyon útáltam a müa. karácsony fát. Mert az élő fának az illata nélkülözhetetlen karácsonykor. De mostanság megváltozott a véleményem. Rengeteg fát kivágnak ilyenkor, hogy az otthonunk meghitt legyen Szent este. Két hét múlva kidobjuk a szemétbe, mert csak addig szent amíg Karácsony van. A természetet kiírtjuk magunk körül teljesen. A sok kis fenyő csemete, még tűzre se jó. Meg kellene várni még meg nő.

Ilyeneken jár a pihent agyam, amikor műhely munkázok. Szép csendben, nyugodtan, mert csak így tudok dolgozni. Ezt már írtam is.

Most mutatok pár blúzt a sok közül.

Moletti méreteket varrok, S-3x-ig, van mikor nagyobbakat is. Az S-es is 60-65 kg-is jó. Szóval nem kicsik. Általában nadrág is készül hozzá, természetesen gumis derekú. Rosszul fényképeztem, de másképpen nem fért a szögre.