2009-11-22

Közös varrás Kecskeméten!



Tegnap életem első közös varrásán voltam Kecskeméten.Nem tudom, hogy soknak számít e amennyien voltunk, mert még soha nem voltam ilyen rendezvényen. Azt tudnotok kell, hogy pánik beteg vagyok már nagyon nagyon régóta. És nem nagyon bírom a tömeget. Hát nekem azon kívül, hogy senkit nem ismertem, elég nagy gondot okozott. Igaz nem lett semmi bajom, csak nehezen találtam a helyem.Egy kis csoporthoz oda mentem, ahol a két oldalú blokk varrását és összedolgozását mutatták, tanították. Itt háromszor végig néztem a folyamatát és meg is tanultam.Ma hajnalban felkeltem és rögtön ki is próbáltam. Az össze állítását is. Azt viszont most nem tudom mutatni, mert ami kész volt szét szedtem, mivel más anyagból gondoltam, mint amivel össze varrtam. Meg is csináltam 12 blokkot. Megmutatom mind két oldalát.
Az a jó ennél, hogy rengeteg maradék anyagot fel lehet használni.
Anyag vásár is volt. Vásároltam is egy keveset, de azt majd holnap mutatom, hogy miket.
Végül is így utólag nagyon örülök, hogy rá szántam magam. Így lehetne sok mindent meg tanulni. És tele vagyok kíváncsisággal, mert nagyon sok mindent nem tudok még.
Hátha sikerül barátokat találnom és akkor sokkal könnyebb lenne. De ahhoz ki kell mozdulnom itthonról.

5 megjegyzés:

Rózsaszín pöttyök írta...

Most megleptél. Olyan könnyen barátkozó embernek tűntél nekem...

Innen látszik, mennyire más a virtuális világ.

Ili írta...

Jól gondoltad,nagyon könnyen barátkozok. De alkalmam sem volt, hogy barátot vagy barátokat szerezzek, mivel ott Mindenkinek volt ismerőse és egymással beszélgettek.
Ez egy nagy pörgős forgatag. Nem tudom jártál e már ilyen találkozón.
Talán legközelebb már számomra sem lesz ennyire idegen.

Manka írta...

Nagyon látványos megoldás amit tanultál, nagyon tetszik.
Még soha nem voltam ilyen találkozón,de ha ilyen klassz dolgokat lehet tanulni, biztos jó lehet.Nem könnyű azonnal barátokat találni egy már nagyon összeszokott társaságban,de a következő alkalommal már biztos jobb lesz.És nagyon klassz , hogy kimozdultál!!Szuper vagy! Csak így tovább!!

Takács Éva írta...

Szia! Ez nagyon jó ötlet, és nagyon látványos technika.Egyébként találkozóra járni nagyon jó buli, persze már én is sok embert ismerek és így azért más. Üdv Éva

Pillle írta...

Szia!
Most találtam a blogodra és örömmel olvastam, hogy a betegséged ellenére kimozdulsz és próbálod legyűrni a félelmeidet.
Azon a kecskeméti foglalkozáson én is ott voltam és ugyanolyan elveszettnek éreztem magam, mint Te! Annyi a különbség kettőnk között,hogy én nem először voltam a találkozón (havonta van) és ismerek néhány "lányt". Csak most egyikük sem volt ott :(